Az OTP, az Erste, a Magnet és az UniCredit október 1-jétől, a K&H október 30-ától hárítja át vállalkozói ügyfeleire az új, devizakonverziót terhelő kiegészítő tranzakciós illetéket – vette észre a BiztosDöntés.hu.
Új adó élesedett ma: a devizakonverziót is megadóztatja a kormány egy 0,45%-os mértékű kiegészítő tranzakciós illeték formájában. Piaci forrásaink szerint a vállalati tranzakcióknál hamarosan tételesen is megjelenhet ez a legtöbb bank és más szolgáltató díjaiban, de az is jellemző lehet, hogy a vételi és eladási árfolyam különbözetét jelentő spreadet szélesítik ki. A lakossági tranzakciók díjemelését év végéig moratórium korlátozza, de az árfolyamrés tágítása náluk ugyanúgy terítéken van, márpedig az új sarc egy 400 forintos euróárfolyam mellett 3,6 forintos elvonást jelent. Sőt, a valutaváltóknál már az illeték mértékének megfelelő díjemeléssel is találkoztunk. Egyelőre kérdés, hogy a miniszteri ígéretnek megfelelően a középárfolyamon váltó szolgáltatók kapnak-e könnyítést legalább a lakossági devizaváltásokra.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a bank vezetőivel találkozva közölte: a Revoluttól is elvárja, hogy átlátható, transzparens módon, a jogszabályokat betartva működjön, és maradéktalanul megfizesse a rá vonatkozó adókat.
Utolsóként a CIB Bank is beadta a derekát, nála is emelkednek a vállalkozói számlaköltségek az augusztus 1-jével megemelkedett banki tranzakciós illeték miatt - vette észre a Bankmonitor. A lakosságot december 31-éig védte meg ettől a kormány.
Az MNB számításai szerint a tranzakciós illeték megemelése idén 0,1, 2025 elejétől 0,2 -0,3 százalékponttal dobhatja meg az inflációt - közölte Matolcsy György jegybankelnök Tóth Bertalan országgyűlési képviselő kérdésére.
Az Erste Bank, a Gránit Bank, a K&H Bank, az OTP Bank, az UniCredit Bank, a MagNet Bank, az MBH Bank után a Raiffeisen és a kis- és középvállalkozók számára még szóba jöhető kis bankok (KDB Bank, Oberbank, Polgári Bank) is továbbhárítják vállalkozói ügyfeleikre a 2024. augusztus 1-től hatályos pénzügyi tranzakciós illetékemelést - szúrta ki a BiztosDöntés.hu.
Az Erste Bank, a Gránit Bank, a K&H Bank, az OTP Bank, az UniCredit Bank és a MagNet Bank után most az MBH Bank is bejelentette: továbbhárítja vállalkozói ügyfeleire a 2024. augusztus 1-től hatályos pénzügyi tranzakciós illetékemelést – szúrta ki a BiztosDöntés.hu.
Hosszú évekre visszatekintő tapasztalatunk van már arról, hogy a magyar kormány a legkülönfélébb terheket helyezi a bankokra. Ezekről több órás előadást tarthatnánk, az intézkedések egy részét értjük, más részét nem. A végén azonban úgyis az számít, milyenek a magyar leánybankunk eredményei, márpedig a negatív kormányzati intézkedések ellenére az utóbbi 5-10 évben kiugróan jól teljesít a magyar piac a kiváló helyi menedzsmentnek köszönhetően – válaszolták a Portfolio kérdésére az Erste Group bécsi sajtótájékoztatóján, amelyet az első féléves gyorsjelentés közzététele után tartottak.
Az Erste Bank, a Gránit Bank, a K&H Bank és az OTP Bank után az UniCredit Bank és a MagNet Bank is bejelentette: továbbhárítja vállalkozói ügyfeleire a 2024. augusztus 1-től hatályos pénzügyi tranzakciós illetékemelést – szúrta ki a BiztosDöntés.hu.
Az Erste, a Gránit és a K&H Bank után az OTP Bank is meghirdette az augusztus 1-jétől megemelt tranzakciós illeték áthárításáról szóló feltételeit, mégpedig a mikro- és kisvállalkozások számára.
A Gránit, a K&H és az Erste Bank már közölte, hogy ősztől érvényesíti díjaiban a kormány által augusztustól felemelt pénzügyi tranzakciós illetéket – értesült a BiztosDöntés.hu. A változás most még csak a vállalkozásokat érinti.
A tranzakciós illeték augusztus 1-jei megemelése és októberi 1-jei kiterjesztése előtt olyan cikk jelent meg hétfőn az MNB honlapján, amely nagymértékű díjemelések helyett az elektronikus fizetések használatának az ösztönzésre, az ingyenes átutalások elterjesztésére és mértékletes díjemelésre szólítja fel a bankokat. A jegybanki szakértők cikkében bravúros módon nem szerepelnek olyan kifejezések, mint adó, illeték vagy kormány.
Csak idő kérdése volt, hogy mikor jelenti be a kormány a kiigazító csomagját, ugyanis a jövő évi és az idei költségvetésen is lyuk tátong. A megoldás egy részét az egyik legkíméletlenebb adózási csodafegyver hozta, amely mindig óramű pontosággal hozza az elvárásokat: alaposan megemelték a tranzakciós illetéket. Az idén közel 100, jövőre majdnem 250 milliárd forinttal megemelt adót a bankok szedik be, ám nem mindegy, hogy ebből kire és mennyit hárítanak tovább.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szerdai sajtótájékoztatóján több más téma mellett részletesen beszélt az extraprofitadó-szabályozás, illetve a banki tranzakciós illeték változásáról – a megemelt összegeket „védelmi hozzájárulás” néven kell befizetnie a multinacionális cégeknek, illetve a bankoknak és a biztosítóknak. A miniszter kitért az üzemanyag-kereskedők azon javaslatára is, mely szerint havi, és nem heti alapon kellene számolni az üzemanyagárak átlagárát. A kérdés azért fontos, mert Nagy Márton szerint megengedhetetlen, hogy a magyar üzemanyagárak a szomszédos országok árainak átlagára fölött legyenek, a kereskedőknek ez alá kellene levinni az árakat. Nagy Márton támogatását fejezte ki a kereskedők javaslatát illetően.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter bejelentette: 2025 januárjától már a távközlésnek és a gyógyszergyártóknak sem kell extraprofitadót fizetni, a biztosítóknál is leírható lesz az 50 százaléka az extraprofit adónak, bizonyos feltételek mellett - számolt be az ATV. A Revolutnak és a Wise-nak - ha középárfolyamon váltanak - nem kell a kiegészítő tranzakciós illetéket megfizetnie.
A kormány hétfői döntésével növelte a bankokat terhelő különadókat, de egyúttal azt is bejelentette, hogy igyekszik megakadályozni, hogy a pénzintézetek továbbhárítsák a sarcot az ügyfelekre. A közlöny hétfői számában meg is jelent egy rendelet, amely ennek a részleteit szabályozza.
A háborúnak szinte valamennyi szektor a kárvallottja, köztük a bankszektor is. A gazdasági bizonytalanságok piaci következményei mellett számos kormányzati intézkedés terhét is fegyelmezetten és együttműködően viseli a bankszektor, ezért visszautasítja, hogy a háborús időkben extraprofitra tett volna szert - közölte a Magyar Bankszövetség.
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) közleménye szerint Nagy Márton miniszter ma a Bankszövetség elnökségével találkozott, akikkel ismertette a kormány legújabb gazdasági-költségvetési intézkedéseinek bankokra vonatkozó részleteit. A tájékoztatásból vadonatúj információk derülnek ki a tranzakciós illeték változásáról is, egyes esetekben triplázódik az adóterhelés mértéke. A részletek ismeretében számításaink szerint nem rajzolódik ki a kormány által korábban említett 400 milliárd forintos adóemelési hatás, valami még hiányzik.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist hétfői adása. A műsorban a kormány új kiigazító csomagjával foglalkoztunk. Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter egy rendkívüli kormányinfón jelentette be, hogy a bankoknak, a multinacionális vállalatoknak és az energiacégeknek úgynevezett védelmi hozzájárulást kell fizetniük. Az idei évre 400 milliárd forintos bevételnövekedésre számítanak a költségvetésben mindezek hatására. Gulyás arról is beszélt, hogy a bankadó részleges kivezetése nem minden pénzintézetnél megy majd végbe, megemelik a tranzakciós illetéket, egy teljesen új adót is kivetnek devizaváltási illeték néven, az energiaszektorra és a multinacionális cégekre kivetett extraprofitadót pedig – ide értve a kiskereskedelmi adót is – nem csökkentik. A csomag makrogazdasági és devizapiaci hatásairól Virovácz Péterrel, az ING Bank vezető közgazdászával beszélgettünk, a költségvetési következményekről pedig Csiki Gergelyt, a Portfolio lapigazgatóját és makroelemzőjét kérdeztük.
Védelmi hozzájárulást fizet a bankszektor, a multik és az energiacégek a kormány terve szerint - jelentette be Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter ma a rendkívüli Kormányinfón. Az idei évre közel 400 milliárd forintos bevételnövekedésre számítanak a költségvetésben. A bankszektorban nem változik a bankadó mértéke, ezt szelektíven kell majd befizetnie a bankoknak, ám emellett megemelik a tranzakciós illetéket és egy teljesen új adót is kivetnek "devizaváltási illeték" néven. "Az energiaszektorra és a multinacionális cégekre kivetett extraprofitadót – ide értve a kiskereskedelmi adót is – nem csökkentik".
Gyakorlati, hasznos, érthető
Váltás kell, különben még inkább lemarad a kontinens.
Egy űrlapot kell kitölteni.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Kudarcba fulladt a misszió.
Sok ínyenc a bárány fejét akarja, sőt igazi különlegességnek számít az állat szeme is.
Virovácz Péter a Checklist vendége volt.
Mi történik Törökországban?
